Az utóbbi hónapokban a magyar gazdasági hírek közül talán a legszembetűnőbb a keresetek alakulása. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint 2025 júliusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 693 700 forint volt, a nettó átlag pedig elérte a 479 500 forintot. Ez éves összevetésben 9 százalékos növekedés, ami a reálkeresetek esetében is pozitív változást mutat: 4,9 százalékos emelkedés az infláció figyelembevételével.
A kérdés persze rögtön adódik: mit jelent ez nemzetközi viszonylatban? Hol állunk a szomszédos országokhoz képest, és milyen tényezők alakítják a trendet?
Bérek Közép-Európa térképén
Ahhoz, hogy reális képet kapjunk, érdemes röviden összevetni a magyar adatokat a környező országok mutatóival.
-
Lengyelország: a bruttó átlagbér 2025 nyarán körülbelül 8 500 zloty, vagyis átszámítva közel 780 ezer forint.
-
Csehország: itt a fizetések még magasabb szintet érnek el, a bruttó átlag eléri a 48 ezer koronát, ami nagyjából 800 ezer forintnak felel meg.
-
Szlovákia: a keresetek átlagosan 640 ezer forint körül mozognak.
-
Románia: a bruttó átlagbér 600 ezer forint körül alakul.
A kép tehát világos: Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A lengyel és cseh bérek előttünk járnak, de a szlovák és román keresetekhez képest jobban állunk.
Mi húzza felfelé a magyar fizetéseket?
A számok mögött mindig több tényező áll. A 2025 júliusi növekedés három kulcshatásra vezethető vissza:
-
Adókedvezmények erősítése
Július 1-től a családi adókedvezmény összege emelkedett, ami közvetlenül növelte a munkavállalók nettó keresetét. -
Inflációs nyomás
Az elmúlt évek magas inflációja miatt a vállalatok kénytelenek voltak béremelésekkel reagálni. Ez nem csupán „jóindulat”, hanem a munkaerő megtartásának és a versenyképesség fenntartásának eszköze. -
Munkaerőhiány
Az egészségügyben, logisztikában és az építőiparban különösen nagy a kereslet a szakemberek iránt. Ez bérversenyhez vezetett, ami gyorsította a növekedést.
A reálkereset dilemmája
Bár a statisztikai adatok biztatóak, a mindennapi valóság ennél árnyaltabb. A reálkereset, vagyis a fizetés vásárlóereje sokszor kevésbé látványosan nő. Magyarországon az infláció a régiós átlagnál magasabb, így a lakhatás, az élelmiszer és a szolgáltatások ára jelentősen emelkedett. Ez különösen a nagyvárosokban érezhető, ahol a bérnövekedés ellenére sok család nem él meg érezhetően jobban. Ha összevetjük például a budapesti és a varsói lakhatási költségeket, akkor kiderül, hogy a lengyel átlagfizetés reálértéken többet ér, noha nominálisan alig magasabb. Ez jól mutatja, mennyire fontos tényező az árszínvonal a béradatok értékelésében.
Munkaerőpiaci hatások
A gyors bérnövekedésnek komoly munkaerőpiaci következményei vannak.
-
Pozitívum: A bérek emelkedése segíti a fiatalokat abban, hogy itthon maradjanak, és nem feltétlenül keresnek azonnal munkát Nyugat-Európában.
-
Negatívum: A kis- és középvállalkozások nehezen tudják finanszírozni a folyamatos béremelést, különösen, ha exportpiacokon kell versenyezniük, ahol a költségek szigorú korlátot szabnak.
A nagy multinacionális cégek számára a magasabb bérszint kezelhetőbb, mivel globális méretük és hatékonyságuk miatt könnyebben elosztják a költségeket. A magyar KKV-knak azonban sokszor a profit rovására kell emelniük.
Fenntartható pálya vagy veszélyes spirál?
A béremelés rövid távon élénkíti a fogyasztást, ami kedvez a gazdaságnak. Ha viszont a bérek túl gyorsan nőnek a termelékenységhez képest, az hosszú távon inflációs nyomást generálhat, és ronthatja az ország versenyképességét. Ez a dilemma nem csak Magyarországra jellemző. Lengyelországban és Csehországban is zajlanak viták arról, hogyan lehet fenntartani a bérek és a termelékenység egyensúlyát.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A bérnövekedés önmagában nem cél, hanem eszköz. Akkor válik valódi gazdasági előnnyé, ha párosul:
-
termelékenység növekedésével,
-
oktatási és képzési rendszer fejlesztésével,
-
innovatív vállalkozások támogatásával,
-
életszínvonal stabilizálásával.
Más szóval: ha a fizetések mögött tartós gazdasági teljesítmény áll, akkor az emelkedés hosszú távon is fenntartható.
Gondolat, amit érdemes hazavinni
A magyar bérek emelkedése örvendetes, de a régiós összehasonlítás kijózanító. Nem vagyunk sereghajtók, de még mindig van hova fejlődni. A gazdaság igazi kérdése nem az, hogy mennyi a bruttó átlag, hanem az, hogy mit ér a nettó kereset a mindennapi életben.
És itt jön képbe a jövő kulcsa: olyan gazdaságot kell építenünk, amely nem csupán statisztikailag mutat jól, hanem ténylegesen javítja az emberek életminőségét. Aki ezt a szempontot időben felismeri – legyen az kormány, vállalat vagy egyéni munkavállaló –, az a következő évek nyertese lesz.
